vmlinuz’s blog

Ideje lenne újra inditani ezt a blogot, mert mindig tudnák valami hülyeségről irni. Eddig nem nagyon volt kedvem irni, s főleg hogy a politikától már okádok nem is irtam. Mostantól lehet összedobálgatok pár karaktert időnként ebbe a blogba is.

Szóval most igy hirtelen egy mediaticas hirre figyeltem fel. Aszondja a rövid szöveg:

A Man at Work slágerét a nyolcvanas években Grammy-díjjal jutalmazták, most kiderült, hogy egy népszerű gyermekdalra hasonlít, ezért milliókat fizethet az együttes.

(Asszem amúgy Men at Work helyesen, de nem én irtam el). Szóval most, 2010-ben, több mint húsz évvel a szám megjelenése után egyik idióta feláll, és kijelenti, hogy tőle lopták a dalt. Ez eddig nem is gond, mert lehet lopták, de mi volt eddig? A dzsungelben sunyizott, s nem hallotta, hogy agyba-főbe ment valamikor ez a zene, mert nem volt még lámpás rádiója sem?

Hogy lehet valakit perelni annyi év után? Asszem úgy, hogy elfogyni látszik a pénz, vagy kicsi a nyugdij, mert mást nem tudok elképzelni.

S ha már lopás (mondjuk ez bevallott, de akkor is szerintem szégyen):

Marha nehéz egy szöveget átirni, s utána büszke lenni…

Importálom a cikkeket a Szászrégen.ro-ról, csak hogy legyen vmi a blogban is.

Este 19 óra körül érkeztünk meg a szinhelyre (Weekend Marosvásárhelyen) a jegyeket kiváltani (direkt nem kértem sajtóakkreditációt, de ez másik sztori). Szóval sétáltunk a Weekend felé, nyugisan. Első dolog ami feltűnt egyből: nem volt sor a jegyeknél. Egyből arra gondoltam, hogy az idén jól megszervezték ezt, a tavalyhoz képest.

Kiváltottuk a hetijegyet, hamar ment. Elindultunk a bejárat felé, viszonylag kis tömeg látszódott kivülről. Sikeresen bejutottunk, a sok BS Guardingos pionir aktivista után. Ezek valahogy túlzásba viszik a táskakontrollt. Nem is kicsit. Szerencsére nálunk nem volt táska sem.

Bejutottunk, és akkor láttam meg miért nem volt sor a jegyeknél. A tavalyhoz képest kb. egynegyed annyi ember volt bent. Igen, semmi tolongás, az út a sátortáborig szinte üres volt.

Sörözés indult a sörpatikában. Kellemes hangulat volt, zene nélkül, mert a második MS Stage fellépő olyan 40 percet hangolt, majd 20 perc koncert után letűnt a szinpadról a “The Amsterdams” zenekar. További 20-30 perc hangolás után fellépet a Luna Amara is. Kezdett közben feltűnni például az is, hogy minden felirat előszőr románul van, majd utána jön a magyar szöveg is. Eddig forditva volt.

Sörözés folyik tovább, de sajnos voltak zavaró körülmények. Lenyúlják az ember sörét a fizetett koldusok. Háromnegyed sört otthagysz, elmész megnézni a Toifort és mire visszajössz nincs söröd. Lenyúlta egy catteringes faszi, s benyomta egy zsákba. Ő aszongya félsört elviszik, pedig az asztalnál még ültek haverok. Tehát a sörre figyelni kell, mert a gyűjtök kidobják a feneketlen zsákba.

Közben eleredt az eső is, erre persze számitani lehetett. Már egy hete azt mondták esős idő lesz. Lett is. A legtöbb vendéglátó egység készült erre, sok sátor volt felhúzva a padok fölé.

23 óra körül átmentünk a Kiss Arenába “Suie Paparude”-t hallgatni. Úgy számitottuk megint sor lesz a belépésnél, de nem. Könnyű volt bejutni, leszámitva a 30 méteres iszaptengert a sátorig. Bent jól dübörgött a zene, a világitás, kivetités szépen meg volt oldva. A hangzás nem volt a legjobb. A mélyhangok eltűntek, a magasak meg tépték a fülemet. Lehet azért mert a sátor hátsó részébe is benyomtak pár hangfalat s igy 4 irányból ment a zene.

Dj Di Santo zenélt még akkor, látszodt rajta, hogy nagyon warm-up dj-nek tették oda. Nem volt szabad kifárasztani a tömeget Suie előtt.

Suie Paparude is jól lökte a szöveget a mikrofonba, kezdett már pörgősebb lenni a buli. Csak ne kellett volna olyan messze menni a sörért…

A Toifor vécéket meg nem tudom kinek az ötlete után tették az aréna mellé. Nagyobb sárba csak akkor kerülhettek volna, ha a Marosba teszik őket. Tavaly az út mellett voltak, az aréna előtt. Ott nem lett volna sár.

Igazi elektro zene Tesla tekercsekkel (Minier Zsolt blogjáról loptam az ötletet, de más klippet teszek:P )